Vezetés stroke után: új magyar módszer segítheti a jogosítvány megtartását
Pontosabb diagnózis, biztonságos vezetés… Ez a legfrissebb értékelési módszer célja, amelyet a Semmelweis Egyetem kutatói dolgoztak ki szélütés után. Az új eljárás segít megelőzni a téves döntéseket, és sokaknál megakadályozhatja, hogy indokolatlanul vegyék el a jogosítványt. Ez a módszer a stroke utáni vezetési alkalmasság megítélésének egyik fontos nemzetközi mintája lehet a jövőben.
A vezetési alkalmasság pontosabb felmérése
A kutatásban 115 stroke-on átesett beteg vett részt. Először olyan teszteket végeztek velük, amelyek a figyelmet, a reakcióidőt, a szabályismeretet és a térbeli tájékozódást mérik. Egy másik napon 40 perces forgalmi vezetés következett, amelynek végén a vizsgabiztos elmondta, hogy a résztvevő megfelelt-e a gyakorlaton. A kutatók ezután számítógépes modelleket készítettek az agyműködési tesztek eredményeiből, és megvizsgálták, melyik adja a legpontosabb előrejelzést a gyakorlati vizsga kimenetelére.
„A célunk egy olyan statisztikai modell létrehozása volt, amely három kategóriába sorolja a betegeket – alkalmas, nem alkalmas vagy bizonytalan –, ezzel segítve a pontosabb orvosi döntéshozatalt, csökkentve a téves besorolások esélyét” – mondta Szabó Gábor, neuropszichológus, a tanulmány első szerzője.
A kombinált módszer bizonyul a legerősebbnek
Akkor működött a legpontosabban a módszer, amikor több különböző teszt eredményét együtt nézték. Ezek felmérték, mennyire tud valaki figyelni, mennyire gyorsan reagál, hogyan hoz döntést, mennyire ismeri a közlekedési szabályokat, és azt is, hogy a két szemével látott kép között van-e eltérés.
Megbízható előrejelzés a vezetési biztonságról
Akiket a vizsgálat alkalmatlannak jelzett, azok nagy többsége valóban megbukott a forgalmi vezetésen. Akiket pedig a rendszer alkalmasnak talált, szinte mind sikeresen levezették a gyakorlatot. Összességében tízből nagyjából nyolc és fél embernél pontosan megjósolta, hogy biztonságosan tud-e vezetni. Ez jobb eredmény, mint amit a korábban használt nemzetközi módszerek adtak.
Három csoport a megalapozott döntésért
A rendszer három csoportba sorolja a betegeket: alkalmas, nem alkalmas vagy bizonytalan. A bizonytalan kategóriába azok kerülnek, akiknél még további vizsgálatok kellenek a biztos döntéshez. A kutatás egyik érdekessége, hogy olyan embereket is bevontak, akiknél az úgynevezett neglekt szindróma jelentkezett, azaz a féloldalas észlelési kiesés miatt nehéz a térbeli tájékozódás. Közülük néhányan átmentek ugyan a tesztvezetésen, de ez önmagában nem jelenti azt, hogy összetettebb közlekedési helyzetekben is biztonságosan vezetnének.
A módszer, nemzetközi minta is lehet
Az új módszer nemcsak arra jó, hogy eldöntsék, ki vezethet. A rehabilitációban is segít, mert pontosan megmutatja, mely képességeket érdemes fejleszteni ahhoz, hogy valaki visszatérhessen a biztonságos vezetéshez. A fejlődés ráadásul mérhető, így jól követhető, hogy hogyan javulnak az érintett vezetési készségei.
„A rehabilitációs program keretében érdemes lehet az új adatelemzési módszerrel felmérni a beteg kognitív állapotát. Ebből ugyanis látszik, hogy mit kell fejleszteni és ami ebből fejleszthető, azt az elkövetkezendő időszakban megcsinálni, majd a végén egy újabb felméréssel feltérképezni az előrehaladást” – mondta dr. Fazekas Gábor, a Rehabilitációs Klinika egyetemi tanára, a kutatás témavezetője.
A magyar kutatók munkáját a 2025-ös európai rehabilitációs konferencián is elismerték. Úgy tűnik, hogy ez a módszer a stroke utáni vezetési alkalmasság megítélésének egyik fontos nemzetközi mintája lehet a jövőben.
Hangulatvideó: https://youtu.be/hC9lQaFp9ws
Olvasd el ezt is: Sejtszinten rombol – Generációkon át nyomot hagy a dohányzás https://hiszemhalatom.hu/2025/11/26/sejtszinten-rombol-generaciokon-at-nyomot-hagy-a-dohanyzas/