Stroke, autizmus, Parkinson – magyar kutatók hozhatnak áttörést

Új alapokra helyezhetik a stroke, a Parkinson-kór, az epilepszia és a fejlődési zavarok kezelését – ez a célja annak az 5,3 milliárd forintos programnak, amely most zárult le. A Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratórium kutatói nemcsak pontosabban értették meg az agy működését, hanem olyan módszereket is kidolgoztak, amelyek már a kórházi gyakorlatban javíthatják a betegek esélyeit. Minderre nagy szükség van, hiszen világszerte több milliárd ember él valamilyen idegrendszeri betegséggel.

Globális kihívás 

A világon legalább 3,4 milliárd ember él valamilyen idegrendszeri betegséggel. Ide tartozik például a stroke, a Parkinson-kór, az epilepszia, az autizmus vagy egyes fejlődési zavarok. Ezek ma már nagyobb terhet jelentenek az egészségügynek, mint a szívbetegségek.

A labor célja az volt, hogy a kutatást és a betegellátást közelebb hozza egymáshoz. Ne csak tudományos eredmények szülessenek, hanem azok valóban segítsék a betegeket.

Már csecsemőkortól vizsgálták az agyat

Az egyik fő kutatási terület a fejlődési idegrendszeri zavarok vizsgálata volt. A szakemberek többek között az újszülöttkori oxigénhiány okozta agykárosodást, az autizmust és a szkizofréniát tanulmányozták.

Nusser Zoltán, a program egyik vezetője a rendezvényen úgy fogalmazott:

– A célunk az volt, hogy pontosan megértsük, mi történik az agyban egy korai sérülés után, és hogyan tudunk időben segíteni.

A kutatók azt is vizsgálták, hogyan hatnak a környezeti szennyezők az agy fejlődésére. Ezek az eredmények új diagnosztikai és kezelési lehetőségek előtt nyithatnak utat.

Stroke és Parkinson – adatból lesz jobb kezelés

A másik nagy terület a felnőttkori idegrendszeri betegségekre koncentrált. Itt a legfontosabb újítás az volt, hogy egységes, strukturált rendszerben kezdték rögzíteni a betegek adatait.

Dóczi Tamás programvezető szerint:

– Ha pontos adataink vannak a betegekről, jobb döntéseket tudunk hozni, és javul a kezelés eredménye.

Az új rendszerben már több ezer stroke-os, Parkinson-kóros és epilepsziás beteg adatai állnak rendelkezésre. A gyógyszerelést digitálisan, időrendben dokumentálják, így kevesebb a hiba és átláthatóbb az ellátás.

Létrejött egy online kérdőíves rendszer is, ahol a betegek maguk számolhatnak be a tüneteikről és az életminőségükről. Ezek az információk segítik az orvosokat a pontosabb kezelésben.

Kézzelfogható eredmények

A projekt során új terápiás módszereket dolgoztak ki, és javították a már meglévő kezelések hatékonyságát. A fejlesztések nemcsak kutatólaborokban maradnak, hanem bekerültek a mindennapi betegellátásba is.

A Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratórium munkája azt üzeni – az idegrendszeri betegségek elleni küzdelemben a tudomány és a gyakorlat együtt tud igazán eredményt hozni.

A projektet a Pécsi Tudományegyetem vezette. A közös munkában részt vett a Szegedi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, több HUN-REN kutatóintézet és a Richter Gedeon Nyrt.. A konzorcium 5,3 milliárd forint uniós támogatást nyert a fejlesztésekre.

Hangulatvideó: https://youtu.be/KlLksDGp1tA

Olvasd el ez is: Telefon a kézben, gond a fejben – kiderült miért csúszunk bele az okostelefon függőségbe https://hiszemhalatom.hu/2026/01/21/telefon-a-kezben-gond-a-fejben-kiderult-miert-csuszunk-bele-az-okostelefon-fuggosegbe/