Spórolni vagy kölcsönkérni?

Így gondolkodik most a 30 alatti korosztály a pénzről

A mai húsz-harminc év közötti fiatalok másképp viszonyulnak a pénzhez, mint a szüleik. Magyarországon egyre többen gondolják úgy, hogy biztonsági tartalék nélkül kiszolgáltatott az élet, miközben a lakásárak és a megélhetési költségek sokszorosan nőttek az elmúlt tíz évben.

A kép kettős. A statisztikák szerint a magyar 30 alattiak közel fele rendszeresen félretesz valamekkora összeget. Gyakran nem lakásra, hanem vésztartalékra, utazásra vagy képzésre. Ez a szám alacsonyabb, mint Nyugat-Európában, ahol a fiatalok kétharmada takarékoskodik, de még mindig magasabb, mint a 2010-es évek elején volt itthon.

Másik oldalról nézve, ott vannak azok, akik inkább élnek a pillanatnak, és ha kell, hitelből finanszírozzák a nagyobb célokat. A lakáshitelek iránti kereslet az elmúlt két évben kifejezetten a 25–35 évesek körében nőtt meg. Nem várják meg, hogy húsz év alatt összegyűljön a teljes ár: gyorsabb önállósodást akarnak, és elfogadják a törlesztéssel járó terhet.

A magyar fiatalok pénzügyi tudatossággal kombinálják a hitelt és a családi támogatást, ami kevésbé jellemző Nyugat‑Európára. Nálunk gyakran a szülők vagy nagyszülők adják az első lakáshoz szükséges önerő nagy részét, míg Németországban vagy Hollandiában ez ritkább, ott inkább hosszabb távú megtakarításból fedezik.

A magyar háztartások 2024-ben jövedelmük átlagosan 18,1 %-át takarították meg, míg az eurózóna országainak átlaga 15,2 % volt Magyarországon tehát a takarékossági ráta az uniós átlag fölött van, és folyamatosan nő.

A döntés tehát egyre személyesebb. Van, aki kivár és spórol, más gyorsabban lép és hitelt vesz fel. Ami közös: a mai fiatalok pénzügyileg sokkal tudatosabban kérdeznek, kalkulálnak és hasonlítanak össze, mint tíz éve. Ez a hozzáállás pedig – akár spórolás, akár hitel – hosszú távon erősebb alapot ad, mint maga az út, amit választanak.